Lófő Lovasudvar
Lófő (lat. primipilus): a székelyek rangban második, a primorok (főszékelyek) után következő társadalmi rétege a feudalizmus idején. A székelyek, mint kiváltságos katonanép, valamennyien szabadok voltak, s közöttük a 14. századtól észlelhetőek vagyoni különbségek. A lófők főként jelentősebb állatállományuk révén emelkedtek ki a közszékelyek közül. Kezdetben a székelyek valamennyien lovas katonák voltak, később már csak a lófők lehettek lovasok, a közszékelyek gyalogosként szolgáltak. Mint lovas katonáknak nagyobb zsákmány, s a 16. századtól a közös nemzetségi földből nagyobb nyílföld járt nekik. A székely székek tisztviselői nagyrészt lófők voltak, közülük kerültek ki a hadnagyok. 1554-től, a közszékelyektől eltérően, a lófők a primorokhoz és a nemesekhez hasonlóan mentesek a hadiadó alól. A 18. századtól már kisnemesek, általában 1-2 jobbágyteleknyi földbirtokkal. A székelyek 8-10%-át tették ki, számuk idővel csökkent. Az 1848-as jobbágy felszabadításkor kiváltságaik megszűntek. Hitünk és hitvallásunk ezen egyedülálló és méltatlanul elfelejtett székely hagyomány kutatása, felélesztése, apáink nagyapáink nyomdokaiba lépve, megszerzett tudásunkat átadva gyerekeinknek, unokáinknak, megmaradásunk zálogaként.
Célok:
Célként tűztük ki a magyar kultúra, a Kárpát-medence magyarsága, valamint a nagyvilágban élő testvéreink összetartozásának megerősítését. Ugyancsak kiemelten foglalkozunk a székely rendek, megismerésével, illetve megismertetésével, fenntartásával. Lovascsapatunk rendszeres résztvevője a nemzeti és történelmi megemlékezéseknek, ünnepeinknek. Számunkra fontos üzenete van a szabadságnak (március 15.), a magyar összetartozásnak (június 4.), az autonómiának (őrtűzmozgalom). Ezeken a megemlékezéseken, ünnepségeken 50-60 ló és lovasa veszt részt a Lófő Lovascsapat szervezésében. Lófő lovasbemutatókat tartunk a környékbeli településeken Farkaslakán (pl. a Szenes Napokon), Kecsetben, Nyikómalomfalván, Etéden, Székelyszentléleken, stb.
A kezdetek:
2009-ben, indult útjára a Lófő Lovascsapat, Demény Elemér kezdeményezésére, az első kétnapos lovastúra keretében, amelyen hat ló és lovas vett részt. Hasonló kezdeményezéseinken mára már 40-50, esetenként 60 lovas vesz részt, felvonulások (március 15., június 4., őrtűzgyújtások stb.) lovastúrák, képzések keretén belül. A csapat 20-30 százaléka 6-16 éves gyerek, akik imádják a lovaglást és a lovakat. 2015-ben kezdtünk el foglalkozni lovas turizmussal, ami lovagoltatást, lovas túrázást, szekereztetést, szánoztatást, illetve táboroztatásokat (gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt), ló és lovas képzést foglal magába. Lóállományunk és az igény a lovas foglalkoztatásokra folyamatosan növekvő tendenciát mutat.Tervünk, fellenditeni a lovasturimust, kihasználva a környék, különösen Farkaslaka község turisztikai vonzáskörét, beleértve a már létező turisztikai látványosságokat.
Hosszú távú terveink:
A székely lovas harcmodor elsajátítása és továbbadása, a lófő hagyományok lehető legpontosabb és lehető leghitelesebb feltárása, ennek a lehető legmagasabb szintű elsajátítása, végül pedig egy Ahal Teke ménes megalapítása, tekintettel arra, hogy őseink ezen a fajta lovon harcoltak, illetve élték mindennapjaikat. A székely lovas hagyomány újjáélesztése, a ló rendeltetésszerű használata a székely közösségekben.